2022. szeptember 25.
Millenáris

 



  • Sajtószoba

Az elhízás, a diabétesz, a magas vérnyomás és koleszterinszint, valamint a dohányzás terén is listavezetők vagyunk

Budapest, 2022. augusztus 23. - A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezető okok szinte mindegyikében vezetjük a világranglistákat. Európában csak az Egyesült Királyság és Málta lakói kövérebbek nálunk. A magas vérnyomással élők számának tekintetében Szlovénia, Bosznia-Hercegovina és Horvátország előz meg minket, a Nyugat-Európában élők pedig általában kevesebbet dohányoznak, mint mi - idézi Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) kommunikációért felelős vezetője a Társaság által immáron 22. alkalommal széles szakmai összefogásban szervezendő Szívünk Napja esemény apropóján az Európai Kardiológiai Társaság idén kiadott nemzetközi elemzését.

Magyarországon 100 felnőttből 26 elhízott (30 feletti testtömegindex). A 20 és 80 év közötti magyar lakosság 6,9%-a már felismert cukorbeteg (I. és II. típusú cukorbaj összesen), a fel nem ismert cukorbetegséggel élők száma ezt az arányt tovább növeli. Fontos megjegyezni, hogy a diabétesz már jóval azelőtt károsítja a szervezetet, mielőtt azonosítanák, s hogy a 2-es típusú cukorbetegség a koszorúér-betegség és stroke előfordulási gyakoriságát és a szívelégtelenség előfordulási esélyét is többszörösére emeli. Hazánkban körülbelül kétszázezer szívelégtelenségben szenvedő ember él, a betegség előfordulási gyakorisága a 70 év feletti lakosság körében a 10 százalékot is meghaladja. További tény, hogy a magyarok negyede dohányzik, tőlünk nyugatra csak Franciaországban rosszabb a helyzet, s hogy a 18 év feletti honfitársaink csupán fele szokott sportolni, illetve vagy olyan, közepes vagy magas intenzitású testmozgást végezni, amelyet legalább 10 percig megszakítás nélkül végez - ilyen lehet a kerékpározás, a séta. 

Idén is a szívünk egészségére való folyamatos odafigyelés fontosságára fókuszál a Szív Világnapjára szervezett szeptember végi Szívünk Napja esemény, amely az egészséges életmódra, az öngondoskodásra, a szűrővizsgálatok szükségességére, az orvosi előírások betartására, a terápiahűségre hívja fel a figyelmet. Lényeges, hogy a stressz kezelése is hatékonyan megvalósuljon. A kórházi kezelést követő időszak komoly kihívása lehet a szükséges életmódváltás megvalósulása. Komoly problémát jelent a betegek együttműködése a kezeléssel. Néhány, bizonyítottan a hosszú távú életkilátásokat javító gyógyszer (vérlemezkegátló szerek, koleszterinszint csökkentő készítmények) tartós szedése nem valósul meg: pl. az infarktuson átesett betegek alig fele váltja ki egy év után az újabb infarktus megelőzése érdekében szükséges statin-típusú koleszterincsökkentő gyógyszert annak ellenére, hogy infarktust követően a kórházi elbocsátáskor közel
100%-os a gyógyszer beállítása.

Sajtókapcsolat: Holub Katalin (+36 20 922 6431)

Közel nyolcszázezer már felismert szívbeteg országa vagyunk

Hazánkban 100 000 lakosra számítva 7700 szív- és érbeteg él. Ennek a számnak közel fele koszorúér-betegség. Az Európai Unióban csak Csehország és Észtország mutat rosszabb adatokat – idézi Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) kommunikációért felelős vezetője a Társaság által immáron huszonkettedik alkalommal szervezendő Szívünk Napja esemény apropóján az Európai Kardiológiai Társaság idén kiadott nemzetközi elemzését.

A kardiológia itthon és a fejlett országokban egyaránt képes volt évekkel meghosszabbítani a népesség várható élettartamát. A keringési betegségek elleni eredményes küzdelem önmagában annyi életévet hozott honfitársainknak, mint az elmúlt 20–25 évben az összes többi diszciplína együttvéve. A várható élettartam több mint öt évvel lett hosszabb, és ennek a javulásnak mintegy felerészben a keringési betegségek elleni küzdelem eredményei adták az alapját” – fogalmaz prof. dr. Becker Dávid, az MKT elnöke. Magyarországon a születő gyermekek száma hosszú évek óta alatta marad a halálozások számának, a populáció öregszik, egyre nagyobb arányban élnek köztünk nyugdíjasok. Ez, miután az érrendszeri és szívbetegségek idősekben jóval gyakoribbak, értelemszerűen azt jelenti, hogy a kardiovaszkuláris betegek száma is folyamatosan nő. Az elnök szavai szerint, a korai invazív kardiológiai ellátás révén megmentett emberek, infarktustúlélők életminősége és életkilátása döntő többségében nem rosszabb, ha egészségesen élnek, és betartják az orvosi előírásokat. Ha nem, az elkövetkező 1-2 évben jó eséllyel újabb infarktust kaphatnak.

A régióban megfigyelhető szocioökonómiai különbségek nem látszanak csökkenni, az edukációs szint, a munkanélküliség egyaránt meghatározói a keringési betegségek megjelenési esélyeinek. Egy iskolázatlan, egész életében szegénységben élő ember számára a keringési betegségek akár egy évtizeddel korábban is megkezdődhetnek iskolázott, rendszeres jövedelemmel rendelkező kortársához képest. A keringési kockázatként értékelt lég- és zajszennyezettség sem csökkent Európában az Európai Kardiológiai Társaság 2022-ben megjelent atlasza szerint. Az adatok azt mutatják, hogy a dohányzás visszaszorítására tett intézkedések sikere kontinensünkön csekély, a magasabb jövedelmű országokban több egészségtelen ételt és italt (pl. cukrozott üdítőket és transzzsír-tartalmú ételeket) fogyasztanak. Ezen állampolgárok legkevesebb egyharmada pedig fizikailag teljesen inaktív életet él. Az érelmeszesedés különleges formájaként is számontartott időskori aortabillentyű szűkület gyakorisága és felismerése szintén óriási növekedést mutat, hazánk a felismert betegek mintegy százezren vannak, amivel Magyarország szintén az „élmezőnyben” tartózkodik.

Rövidesen közzétesszük az elemzés további részleteit is.

Sajtókapcsolat: Holub Katalin (+36 20 922 6431)

Támogatók

Köszönjük az OMSZ dolgozóinak, hogy eddig is biztosították a Szívünk Napja rendezvényt, és részt vettek a laikus újraélesztés programban.